Leírás
Beavatkozással járó vizsgálat
A vizsgálat célkitűzése
A CML-CP-s betegek kezelésében tapasztalt számottevő előrelépés megnövelte ezen páciensek várható élettartamát, ezzel betegségüket inkább krónikus állapot felé tolva, ami hosszú távú gyógyszerezést igényel. Ez kihangsúlyozza az olyan kezelések irányi igényt, amelyek kombinálják a nagy hatásosságot és a kedvező biztonságossági profilt, ezáltal fejlődést jelentve az aktuálisan elérhető lehetőségekhez képest (lásd a protokoll 2.2.2 szakaszát). Továbbra is megoldatlan egészségügyi probléma, hogy a krónikus kezelést igénylő, CML-CP-vel újonnan diagnosztizált betegeknek olyan specifikus, célzott kezelési lehetőségre van szüksége, amely nagy hatékonyságú, ugyanakkor alkalmazása mellett minimálisra csökkennek a nemkívánatos események.
Annak értékelésére, hogy az aszciminib megoldást jelenthet-e erre a problémára, a folyamatban lévő, III. fázisú CABL001J12301 vizsgálat célja elsősorban az aszciminib hatékonyságának értékelése újonnan diagnosztizált, krónikus mielogén leukémiás (CML) betegeknél.
A CABL001J12302 IIIb fázisú vizsgálat elsődleges célja, hogy a betegek szempontjából releváns kimenetelekre összpontosítson, és értékeljék az aszciminib tolerálhatóságát, ahogyan az a nemkívánatos események (AE-k) miatti kezelés-megszakításokban megnyilvánul, összehasonlítva a második generációs (2G) tirozin-kináz gátló (TKI) nilotinib tolerálhatóságával, újonnan diagnosztizált, Ph+ CML-CP-ben szenvedő felnőtt betegek körében. A vizsgálat célja továbbá értékelni az életminőségre kifejtett hatást. Az ilyen adatok kinyerése a betegek szempontjából releváns, továbbá fontos az egészségügyi technológiákat értékelő (HTA) testületek döntéshozatala szempontjából is.
Beválasztási feltételek
A vizsgálatba való bevonásra alkalmasnak minősülő résztvevőknek az összes alábbi kritériumnak meg kell felelniük:
1. Az aláírt beleegyező nyilatkozatot a vizsgálatban való részvétel előtt be kell szerezni.
2. Legalább 18 éves, férfiak és nők.
3. Krónikus fázisban lévő CML-es betegek, a diagnózis felállítását követő 3 hónapon belül.
4. A CML-CP diagnózisa (Európai Leukémia Hálózat [European Leukemia Network, ELN] 2020-as kritériumai) a Philadelphia (Ph) kromoszóma citogenetikai igazolásával. A rejtett Ph kromoszómát metafázisú fluoreszcencia in situ hibridizációval (FISH) kell megerősíteni.
• Dokumentált krónikus fázisú CML, amely megfelel az összes alábbi kritériumnak (Baccarani és mtsai., 2013.):
• < 15% blaszt a perifériás vérben és csontvelőben,
• < 30% blaszt plusz promielociták a perifériás vérben és csontvelőben,
• < 20% bazofil a perifériás vérben,
• Trombocitaszám (PLT) ≥ 100 x 109/l (≥ 100 000/mm3),
• Nincs bizonyíték extramedulláris leukémiás érintettségre a hepatosplenomegalia kivételével.
5. Bizonyíték a jellegzetes BCR::ABL1 transzkriptum jelenlétre [e14a2 és/vagy e13a2], amely alkalmas a központi laboratóriumi standardizált RQ-PCR általi mennyiségi meghatározásra. Ha azonban egy akkreditált helyi laboratóriumból származó, a helyi szabályozásnak megfelelően validált helyi minőségi vizsgálat megerősítette a jellegzetes BCR::ABL1 transzkriptum [e14a2 és/vagy e13a2] jelenlétét, akkor ezek az eredmények felhasználhatók az alkalmasság megállapításához, ha a randomizálás időpontjában nem állnak rendelkezésre a központi, valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakció (RQ-PCR) eredményei.
6. Keleti Kooperatív Onkológiai Csoport (Eastern Cooperative Oncology Group, ECOG) szerinti 0-ás vagy 1-es általános állapot.
7. Megfelelő szervfunkció, az alábbi meghatározás szerint:
• Összbilirubin (TBL) < a normáltartomány felső határértékének (ULN) 3x-osa); a Gilbert-kóros betegek csak akkor vonhatók be, ha a TBL-szint ≤ 3,0 x ULN vagy ha a direkt bilirubinszint ≤ 1,5 x ULN
• Kreatinin-clearance (CrCl) ≥ 30 milliliter per perc (ml/perc) a Cockcroft-Gault képlettel történő számítással, szérum lipáz ≤ 1,5 x ULN. A szérum lipáz esetében a > ULN - ≤ 1,5 x ULN értéket klinikailag nem jelentősnek kell értékelni, ami nem áll összefüggésben az akut pankreatitisz rizikófaktoraival.
8. A betegeknél az alábbi laboratóriumi értékeknek a normáltartományon belül kell lenniük, vagy a randomizálást megelőzően megfelelő pótlással korrigálandók, hogy a normáltartományba essenek:
• Kálium (a káliumszint legfeljebb 6,0 mmol/l-es értéke elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri),
• Összkalcium (szérum albuminra korrigált); (a legfeljebb 12,5 mg/dl vagy 3,1 mmol/l-es kalciumszint elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri)
• Magnézium (a magnéziumszint legfeljebb 3,0 mg/dl-es vagy 1,23 mmol/l-es értéke elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri)
• Az enyhe-közepes vesekárosodásban (CrCl* ≥ 30 ml/perc és <90 ml/perc) szenvedő betegek esetében a kálium és összkalcium, valamint magnézium szintjének a normáltartományban kell lennie vagy a randomizálást megelőzően megfelelő pótlással korrigálandók, hogy a normáltartományba essenek.
*A CrlClr a Cockcroft-Gault-képlet szerint kerül kiszámításra
Kizárási feltételek
Fő kizárási kritériumok
Az alábbi kritériumok bármelyikének megfelelő résztvevők nem alkalmasak a jelen vizsgálatba történő bevonásra:
1. A CML korábbi kezelése más rákellenes gyógyszerekkel ideértve a kemoterápiát és/vagy biológiai szereket vagy korábbi őssejttranszplantációt, kivéve a hidroxiureát és/vagy anagrelidet.
2. Ismert, citopatológiailag igazolt központi idegrendszeri (KIR) infiltráció (a KIR érintettség gyanújának hiányában a lumbálpunkció nem szükséges)
3. Szívfunkciókárosodás vagy szívrepolarizációs zavar, többek között, a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
• A kórtörténetben szereplő miokardiális infarktus (MI), angina pektorisz vagy koszorúér áthidaló műtét (coronary artery bypass graft, CABG) a vizsgálati kezelés kezdetét megelőző 6 hónapban
• Klinikailag jelentős szívritmuszavar (pl. kamrai tachycardia), komplett bal Tawara-szár blokk, magas fokú atrioventrikuláris (AV) blokk (pl. bifasciculáris blokk, Mobitz II-es típusú AV blokk és harmadfokú AV blokk).
• A Friderica-képlet szerint korrigált QT intervallum (QTcF) ≥ 450 ms (férfi betegek), ≥460 ms (női betegek), három, sorozatban készült kiindulási EKG-n (a QTcF képlet használatával). Ha a QTcF ≥ 450 ms és az elektrolitok nem a normáltartományba esnek, akkor az elektrolitok korrekciója szükséges, majd a beteget a QTcF vonatkozásában újra kell szűrni.
• Hosszú QT szindróma, idiopátiás hirtelenhalál a családi kórtörténetben vagy veleszületett hosszú QT szindróma, vagy az alábbiak közül bármelyik:
• Torsades de Pointes (TdP) rizikófaktora, többek között nem korrigált hypokalaemia vagy hypomagnesaemia, a kórtörténetben szereplő szívelégtelenség vagy a kórtörténetben szereplő klinikailag jelentős/tüneteket mutató bradycardia.
• Olyan egyidejűleg alkalmazott, „ismerten Torsades de Pointes kockázatát képező”, a crediblemeds.org oldalon felsorolt gyógyszer(ek), amely(ek)et nem lehet leállítani vagy lecserélni biztonságos, alternatív gyógyszerre a vizsgálati készítmény alkalmazását megelőzően 7 nappal. • A QTcF intervallumot nem lehet meghatározni.
4. Súlyos és/vagy nem kontrollált, egyidejűleg fennálló belgyógyászati betegség, ami a vizsgálóorvos megítélése szerint elfogadhatatlan biztonságossági kockázatot okozna vagy veszélyeztetnél a vizsgálati tervnek való megfelelést (pl. nem kontrollált diabétesz, aktív nem kontrollált fertőzés; nem kontrollált artériás vagy pulmonális hipertenzió, nem kontrollált, klinikailag jelentős hiperlipidémia).
5. A kórtörténetben szereplő jelentős veleszületett vagy szerzett vérzészavar, amely nem áll összefüggésben rákos betegséggel.
6. Jelentős sebészeti beavatkozás a vizsgálatba való belépést megelőző 4 hétben vagy azon betegek, akiknek még nem sikerült felépülniük a korábbi műtétből.
7. A kórtörténetben szereplő vagy más, aktív rosszindulatú betegség a vizsgálatba való belépést megelőző 3 évben, kivéve a korábbi vagy egyidejűleg fennálló bazálsejtes bőrrákot vagy korábbi carcinoma in situt, amelynek kezelése gyógyulást eredményezett.
8. A kórtörténetben szereplő acut pancreatitis a randomizálást megelőző 1 évben, vagy a kórtörténetben szereplő chronicus pancreatitis.
9. A kórtörténetben szereplő krónikus májbetegség, ami súlyos májkárosodáson vezet, vagy folyamatban lévő akut májbetegség.
10. A kórtörténetből ismert krónikus hepatitis B(HBV) vagy krónikus hepatitis C (HCV) fertőzés. A hepatitis B felszíni antigén (HBsAg) és hepatitis B core antitest (HBc Ab/anti-hBc) teszteket a szűréskor elvégzik. Ha az anti-HBc pozitív, akkor HBV-DNS (dezoxiribonukleinsav) vizsgálatot végeznek el a szűréskor. A pozitív HBV-DNS teszteredményt mutató betegeket nem fogják bevonni a vizsgálatba. A pozitív HBsAg teszteredményt mutató betegeket szintén nem fogják bevonni a vizsgálatba. A szűréskor HCV ellenanyagtesztet is végeznek. A kritériumokkal kapcsolatos részleteket lásd a protokoll 4. függelékében.
11. A kórtörténetben szereplő humán immundeficiencia vírus (HIV), hacsak nem jól kontrollált és stabil dózisú antiretrovirális terápián van a beteg a szűrés időpontjában.
12. A gyomor-bél rendszeri funkciók károsodása vagy olyan gyomor-bél rendszeri betegség, amely jelentős mértékben megváltoztatja a gyógyszer felszívódását (pl. fekélybetegség, nem kontrollált émelygés, hányás, hasmenés, malabszorpciós szindróma, vékonybél-rezekció vagy gyomoráthidaló műtét)
13. Korábbi kutatóvizsgálatban való részvétel a vizsgálati kezelés megkezdése előtti 30 napban vagy az adott vizsgálati készítmény 5 felezési idején belül, amelyik hosszabb.
14. Terhes vagy szoptató nők
15. Azon fogamzóképes női vizsgálati alanyoknak, ami a meghatározás szerint az összes olyan nőt jelenti, aki élettanilag képes teherbe esni, hatásos fogamzásgátló módszereket kell alkalmaznia a vizsgálati kezelés alkalmazása során és a vizsgálati készítmény befejezését követően egy bizonyos ideig. Az aszciminib esetében ez az időszak az utolsó adagot követő 3 nap; ha a helyi szabályozás vagy az adott országban érvényes alkalmazási előírás különbözik a vizsgálati tervben foglalt, a fogamzásgátlással kapcsolatban megkövetelt időtartamtól, akkor a hosszabb időtartamot kell betartani és ugyanezek a követelmények kerülnek feltüntetésre a betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozatban (ICF) is. A nilotinibet alkalmazó betegeknek hajlandónak kell lenniük arra, hogy betartják a nilotinib adott országban érvényes alkalmazási előírásában foglalt fogamzásgátlással kapcsolatos követelményeket.
A nagy hatékonyságú fogamzásgátló módszerek közé tartozik:
• Teljes önmegtartóztatás (ha ez megfelel a résztvevő előnyben részesített, szokásos életmódjának). Időszakos önmegtartóztatás (úgymint naptár módszer, ovulációs, hőmérős módszer, posztovulációs módszerek) és a megvonás nem elfogadható fogamzásgátló módszerek.
• Kétoldali petevezeték-lekötés, női meddővé tétel (ha kétoldali műtéti petefészek-eltávolításon esett át méheltávolítással vagy anélkül) vagy teljes méheltávolítás legalább hat héttel a vizsgálati kezelés megkezdése előtt. Ha a petefészek-eltávolítás önmagában történt, akkor az csak abban az esetben számít megfelelő fogamzásgátlásnak, ha az illető női termékenységi állapotot hormonszintmérés típusú utánkövetéssel igazolták.
• Férfi partner meddővé tétele (legalább 6 hónappal a szűrés előtt). A vizsgálatban részt vevő nőknél vazektomizált partner esetén a vizsgálat alanynak csak a vazektomizált partner lehet az egyetlen partnere.
• A szájon át szedhető (ösztrogén vagy progeszteron), befecskendezhető vagy implantált hormonális fogamzásgátló módszerek alkalmazása, továbbá méhen belüli eszköz (IUD) vagy méhen belüli rendszer (IUS) felhelyezése, illetve a hormonális fogamzásgátlás egyéb, hasonlóan hatásos típusai (hatástalansági arány <1%), például hormonális hüvelygyűrű vagy transzdermális hormonális fogamzásgátlás használata.
Szájon át alkalmazott fogamzásgátlás esetén a női vizsgálati alanynak legalább 3 hónapig ugyanazt a készítményt kell szednie, mielőtt megkezdené a vizsgálati kezelést.
Azok a nők tekintendők a menopauzán átesetteknek, akiknél 12 hónapja természetes módon (spontán) alakult ki az amenorrhea, és ezt megfelelő klinikai profil kíséri (pl. megfelelő életkor, vasomotor tünetek a kórtörténetben). Azon nők számítanak nem fogamzóképesnek, akik posztmenopauzálisak, korábban kétoldali petefészekeltávolítás történt náluk (méheltávolítással együtt vagy anélkül), teljes méheltávolításon vagy kétoldali petevezeték-lekötésen estek át a vizsgálatba való bevonás előtt legalább hat héttel. Önmagában oophorectomián átesett betegek csak akkor tarthatók fogamzóképtelennek, ha ezt a reprodukciós státuszt a kontroll hormonvizsgálatok megerősítették.
Az aktív nemi életet élő, vizsgálati kezelést kapó férfiaknak nem szükséges fogamzásgátlást alkalmazniuk.
16. A vizsgálati készítménnyel szembeni ismert túlérzékenység.
Megjegyzés: A vizsgálóorvos mérlegelési jogkörébe tartozik az olyan beteg bevonása/kizárása a vizsgálatból, akinél a 2019. évi koronavírusos betegségre (COVID-19) jellemző tüneteket észlelnek, vagy aki a szűrési fázisban COVID-19 pozitív volt. Az ilyen betegeket a COVID-19-re vonatkozó országspecifikus irányelveknek megfelelően kell kezelni. Azoknál a betegeknél, akiknél a COVID-19 teszt pozitív, a vizsgálat kezelés megkezdése előtt újbóli tesztelés javasolt.